Gyakran Mauritius szigeti dod�, mauritiusi dod�, remetegalamb, dod�galamb vagy ritk�bban dronte-mad�r) (Raphus cucullatus) a madarak  oszt�ly�ba a galambalak�ak (Columbiformes) rendj�be �s a dod�f�l�k (Raphidae) csal�dj�ba tartoz� r�pk�ptelen kihalt faj. A dod�galamb az ember �ltal kipuszt�tott �llatfajok jelk�p�v� v�lt, ami miatt sz�gyelheti mag�t az emberi faj...

Az Indiai-�ce�n ter�let�n l�v� Mauritius sziget�n �lt.
A dod�k �letm�dj�r�l viszonylag keveset tudunk, mivel csontmaradv�nyok �s hiteles feljegyz�sek alig maradtak fenn r�luk. Annyi biztos, hogy Mauritius sziget�nek �serdeiben talajlak� �letm�dot folytattak, ahol k�l�nf�le n�v�nyi term�sekkel, illetve kisebb gerinctelen �llatokkal t�pl�lkoztak. Egy, ritk�n k�t toj�st k�lt�ttek ki a f�ld�n elk�sz�tett f�szkeikben. A toj�k tal�n k�t�vente k�lt�ttek. A mai galambok �letm�dj�b�l egyesek arra k�vetkeztetnek, hogy a h�mek territ�riumokat tartottak fenn. 
A dod� nem rokona m�s r�pk�ptelen madaraknak, mint p�ld�ul az afrikai struccf�l�knek, a d�l-amerikai nanduf�l�knek, az ausztr�liai emuf�l�knek, az �j-guineai kazu�rf�l�knek, az �j-z�landi kivif�l�knek, valamint a m�r kihalt moa- (�j-Z�land) �s elef�ntmad�r-f�l�knek (Madagaszk�r).  

Ha eddig nem olvast�l, ezt olvasd el, �s tudd meg milyen az ember.

Felfedez�se,kihal�sa
Mauritius sziget�t feltehet�en m�r a 10. sz�zadi arab �s mal�j haj�sok is ismert�k, �s 1505-ben portug�l haj�sok is kik�t�ttek a szigeten. �m mindezek m�g nem voltak nagy hat�ssal a sziget faun�j�ra. A nagy v�ltoz�sok akkor kezd�dtek, amikor holland telepesek k�lt�ztek az addig lakatlan szigetre 1638-ban, mivel azt t�maszpontk�nt haszn�lt�k a T�vol-Keletre vezet� kereskedelmi haj�z�sban: ett�l sz�m�tva a dod�k kevesebb mint sz�z �ven bel�l, 1690-re kipusztultak.

Annak ellen�re, hogy h�suk zs�ros �s r�g�s, szinte �lvezhetetlen volt, a szigeteket felkeres� utaz�k n�ha vad�sztak r�juk. Az emberrel szemben bizalmas madarak nem futottak el a partra sz�ll� haj�sok el�l. Sz�rv�nyos h�rad�sok szerint a f�szerkereskedõ haj�k matr�zai sokszor furk�sbottal �ld�st�k le �ket, hogy �lelemhez jussanak.

Kihal�sukat a f�l�nks�g teljes hi�nya �s legf�k�ppen a telepesek �ltal behurcolt �s k�s�bb elvadult h�zi�llatok (p�ld�ul diszn�k, kuty�k, mak�k�k) �s patk�nyok okozt�k, amelyek felfalt�k a f�ld�n f�szkel� madarak toj�sait. Hozz�j�rulhatott kihal�sukhoz �l�hely�k, az �serd�k t�nkret�tele: a f�kat kiv�gt�k, �s az erd�k ter�let�n �ltetv�nyes gazd�lkod�sba kezdtek. A k�l�n�s form�j� �llat felkeltette a korabeli eur�paiak �rdekl�d�s�t, ez�rt sok p�ld�nyt Nyugat-Eur�p�ba sz�ll�tottak, ahol f�leg v�s�ri l�tv�nyoss�gk�nt mutogatt�k �ket, ill. m�zeumokba ker�ltek.