A cs�kos vagy m�sik n�ven a barna kivi sok tekintetben ink�bb s�ndiszn�ra, mint mad�rra eml�keztet. Val�sz�n�leg az�rt fejl�d�tt eml�sszer�v�, mert �l�hely�n eg�szen napjainkig nem voltak olyan talajon lak� eml�s�k, amelyek versenyt�rsai vagy ellens�gei lehettek volna.

A madarak �vmilli�kkal kor�bban fejl�dtek ki, mint az eml�s�k, �s feltehet�en k�zeli rokons�g f�zi �ket a dinoszauruszokhoz (a f�rge, kistermet�ekhez, nem az �ri�sokhoz). T�bbs�g�k tud rep�lni, n�h�ny fajnak azonban sohasem alakultak ki sz�rnyai, m�sok pedig f�lhagytak a rep�l�ssel, mert olyan helyen telepedtek le, ahol nem volt sz�ks�g�k erre a k�pess�g�kre. B�r ez a helyv�ltoztat�si m�d t�bb szempontb�l hasznos, a f�lhaszn�lt energia szempontj�b�l igen gazdas�gtalan. El�ny�s, mert a madarak hossz� t�vols�gokat gyorsan megtehetnek, �gy elker�lhetik a hideg telet, ha �sszel elv�ndorolnak. A mindennapi t�pl�l�k megszerz�sekor is kedvez�, mert m�dot ad r�, hogy ezek az �llatok k�nnyen elmenek�ljenek a ragadoz�k el�l. A feltev�sek szerint a kivi t�bb mint 80 milli� �vvel ezel�tt jelent meg �j-Z�landon, amikor a sziget m�g �sszek�ttet�sben �llt m�s sz�razf�ldekkel.

�jszakai t�pl�lkoz�s

A kivi mad�r fennmarad�s�t megk�nny�tette az eml�s�k hi�nya, de ennek a mad�rnak az �lete �gy sem volt egyszer�. M�r mad�rfajokkal is versengenie kellett ugyanis a t�pl�l�k�rt, s�t n�mely nagyobb test� ragadoz� mad�r vesz�lyes is volt r�. Val�sz�n�leg az oka annak, hogy a kivi alkonyatkor �s �jszaka t�pl�lkozik, amikor a madarak t�bbs�ge alszik. Ilyekor is tal�l elegend� t�pl�l�kot, hiszen sok gerinctelen �llat, p�ld�ul a bogarak �s a meztelen csig�k ekkor lesznek �berebbek, elker�lve a nappali meleget �s a sz�razs�got. Az �jszakai �letm�dot folytat� �l�l�nyeknek a l�t�s kev�sb� fontos. A kivi szeme el�g kicsi, ez�rt azt gondolhatn�nk, hogy a l�t�sa nem t�l j�. A mad�r azonban �jszaka nagyon gyorsan tud futni az aljn�v�nyzetben, teh�t el�g j�l l�t ahhoz, hogy ne �tk�zz�k akad�lyokba – m�sk�l�nben nem tudott volna �letben maradni.

Az �jszakai �llatoknak nagyon fontos, hogy j� legyen a hall�suk �s a szagl�suk, ezek az �rz�kek val�sz�n�leg a kiviben is j�l fejlettek. Ha p�ld�ul k�t mad�r kapcsolatban akar maradni az aljn�v�nyzetben, egym�st h�vogatj�k. A legt�bb mad�rr�l azt tartj�k, hogy a szagl�sa gyenge vagy egy�ltal�n nincs is. A kivi cs�r�nek cs�cs�n azonban orrny�l�sok vannak, s ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a szagl�sa is seg�ti, amikor a n�v�nyzetben vagy a puha talajban t�pl�l�kot keres.

Gyors fut�

A kivinek vannak sz�rnyai, t�voli el�dei teh�t bizony�ra tudtak rep�lni. A sz�rnyak ma m�r mind�ssze tollfedte apr� cs�kev�nyek. Hi�nyzik az a saj�ts�gosan fejlett mellcsont is, amelyhez m�s fajok eset�ben a rep�l�izmok tapadnak. Minthogy a kivinek – m�s madarakt�l elt�r�en – nincs sz�ks�ge a test�t bor�t� tollak �ramvonalas�t� hat�s�ra, a mad�r tollazata laza szerkezet�, �s ink�bb sz�rre eml�keztet. Csontjai nehezebbek, mint a rep�l� fajok�, ez�rt er�sebbek �s kev�sb� t�r�kenyek. Szokatlanul er�s l�baival gyorsan fut, �s sikeresen kaparja vagy �ssa ki a f�ldb�l a t�pl�l�k�t.

A vide�n l�tszik hogy nem olyan mint a t�bbi mad�r, sokkal er�sebb a teste. A cs�rei tal�n a kolibri cs� alak� cs�r�re eml�keztetnek, persze nagyobban.

Kev�s �j-z�landi l�tott kivit az �llatkerten k�v�l, mert a mad�r erd�s-cserj�s vid�ken �l, �s csak s�t�ted�s ut�n mer�szkedik el�. Ismeretes azonban, hogy a kivik p�rban �lnek, �s az eg�sz mad�rvil�gban a kivi toj�ja rakja a testm�ret�hez k�pest legnagyobb toj�st. Testt�mege kb. 2 kg, a toj�s� pedig hozz�vet�leg 450 gramm, vagyis az �llat testt�meg�nek csaknem az 1/4-e. A toj� 1-2 toj�st rak le, a h�m pedig a n�st�ny seg�ts�ge n�lk�l 10-12 h�tig kotlik rajtuk. Val�sz�n�leg az�rt �, mert a toj�nak olyan sok energi�j�ba ker�l a toj�srak�s, hogy ha megpr�b�lna kotlani, �hen pusztulna. T�pl�l�kot kell teh�t szereznie, hogy er�nl�t�t visszanyerje.Sajnos a m�sik k�t kivifaj, a foltos �s a nagy kivi egyedsz�ma rendk�v�l megfogyatkozott, ezek a madarak t�voli ter�letekre �s szigetekre szorultak vissza, ahol m�g nincsenek eml�s�k.