Kaptam egy d�jat Vikit�l, itt vannak a v�laszaim.:D
1. Linkkel jel�ld azt az embert ,aki t�ged jel�lt/nevezett a d�jra!
2. V�laszolj a 10 k�rd�sre ,amit a nevez�d ki�rt!
3. Nevezz/jel�lj Te is 10 embert a d�jra! (Arra figyelj ,hogy 200 alatti legyen a k�vet�ik sz�ma)
4. �rj Te is k�rd�seket az �ltalad jel�lteknek!
5. Jelezd a jel�ltjeid blogjain ,hogy jel�lted/nevezted �ket! 

1. Van testv�red? Ha igen, j�l kij�tt�k egym�ssal? Kett� is. Folyton veszeksz�nk :'D
2. Van valamilyen hobbid? Olvas�s,g�rkoriz�s
3. Szerinted mi a jobb? Ha egy horror film v�ge happy end, vagy ha mindenki meghal a v�g�n? Ha mindenki meghal a v�g�n.
4. El�gedett vagy a mostani �leteddel? Ha nem, mit v�ltoztatn�l rajta? Igen, csak egy saj�t szob�t szeretn�k meg persze az apr�s�gok amiknek nincs t�l nagy jelent�s�g�k.
5. Hol �ln�l sz�vesebben? Hegyvid�ken vagy tenger k�zel�ben? Egyik se. A hegyekben h�ly�n �rzem magam a tengern�l pedig torn�d� van amit�l hal�losan f�lek.
6. H�zass�g p�rti vagy? Nem.
7. Van olyan film, aminek nagyon v�rod a mozi premierj�t? One Direction vagyis This Is Us :3
8. TV vagy internet? Internet, azon sorozatozok mert a TV-ben idi�tas�gok mennek �s azon k�v�l minden meg van rajta.
9. Mi a v�lem�nyed a tv-s j�s m�sorokr�l? Gy�l�l�m. Akkora h�lyes�g, csak becsapj�k az �regeket meg azokat akik elhiszik a sok marhas�got.
10. Melyik h�ress�g b�r�be b�jn�l sz�vesen 1 napra? Huh, j� k�rd�s. Bridgit Mendler vagy Taylor Swift, nem tudom eld�nteni. :'D

�n nem k�rdezek

A cs�kos vagy m�sik n�ven a barna kivi sok tekintetben ink�bb s�ndiszn�ra, mint mad�rra eml�keztet. Val�sz�n�leg az�rt fejl�d�tt eml�sszer�v�, mert �l�hely�n eg�szen napjainkig nem voltak olyan talajon lak� eml�s�k, amelyek versenyt�rsai vagy ellens�gei lehettek volna.

A madarak �vmilli�kkal kor�bban fejl�dtek ki, mint az eml�s�k, �s feltehet�en k�zeli rokons�g f�zi �ket a dinoszauruszokhoz (a f�rge, kistermet�ekhez, nem az �ri�sokhoz). T�bbs�g�k tud rep�lni, n�h�ny fajnak azonban sohasem alakultak ki sz�rnyai, m�sok pedig f�lhagytak a rep�l�ssel, mert olyan helyen telepedtek le, ahol nem volt sz�ks�g�k erre a k�pess�g�kre. B�r ez a helyv�ltoztat�si m�d t�bb szempontb�l hasznos, a f�lhaszn�lt energia szempontj�b�l igen gazdas�gtalan. El�ny�s, mert a madarak hossz� t�vols�gokat gyorsan megtehetnek, �gy elker�lhetik a hideg telet, ha �sszel elv�ndorolnak. A mindennapi t�pl�l�k megszerz�sekor is kedvez�, mert m�dot ad r�, hogy ezek az �llatok k�nnyen elmenek�ljenek a ragadoz�k el�l. A feltev�sek szerint a kivi t�bb mint 80 milli� �vvel ezel�tt jelent meg �j-Z�landon, amikor a sziget m�g �sszek�ttet�sben �llt m�s sz�razf�ldekkel.

�jszakai t�pl�lkoz�s

A kivi mad�r fennmarad�s�t megk�nny�tette az eml�s�k hi�nya, de ennek a mad�rnak az �lete �gy sem volt egyszer�. M�r mad�rfajokkal is versengenie kellett ugyanis a t�pl�l�k�rt, s�t n�mely nagyobb test� ragadoz� mad�r vesz�lyes is volt r�. Val�sz�n�leg az oka annak, hogy a kivi alkonyatkor �s �jszaka t�pl�lkozik, amikor a madarak t�bbs�ge alszik. Ilyekor is tal�l elegend� t�pl�l�kot, hiszen sok gerinctelen �llat, p�ld�ul a bogarak �s a meztelen csig�k ekkor lesznek �berebbek, elker�lve a nappali meleget �s a sz�razs�got. Az �jszakai �letm�dot folytat� �l�l�nyeknek a l�t�s kev�sb� fontos. A kivi szeme el�g kicsi, ez�rt azt gondolhatn�nk, hogy a l�t�sa nem t�l j�. A mad�r azonban �jszaka nagyon gyorsan tud futni az aljn�v�nyzetben, teh�t el�g j�l l�t ahhoz, hogy ne �tk�zz�k akad�lyokba – m�sk�l�nben nem tudott volna �letben maradni.

Az �jszakai �llatoknak nagyon fontos, hogy j� legyen a hall�suk �s a szagl�suk, ezek az �rz�kek val�sz�n�leg a kiviben is j�l fejlettek. Ha p�ld�ul k�t mad�r kapcsolatban akar maradni az aljn�v�nyzetben, egym�st h�vogatj�k. A legt�bb mad�rr�l azt tartj�k, hogy a szagl�sa gyenge vagy egy�ltal�n nincs is. A kivi cs�r�nek cs�cs�n azonban orrny�l�sok vannak, s ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a szagl�sa is seg�ti, amikor a n�v�nyzetben vagy a puha talajban t�pl�l�kot keres.

Gyors fut�

A kivinek vannak sz�rnyai, t�voli el�dei teh�t bizony�ra tudtak rep�lni. A sz�rnyak ma m�r mind�ssze tollfedte apr� cs�kev�nyek. Hi�nyzik az a saj�ts�gosan fejlett mellcsont is, amelyhez m�s fajok eset�ben a rep�l�izmok tapadnak. Minthogy a kivinek – m�s madarakt�l elt�r�en – nincs sz�ks�ge a test�t bor�t� tollak �ramvonalas�t� hat�s�ra, a mad�r tollazata laza szerkezet�, �s ink�bb sz�rre eml�keztet. Csontjai nehezebbek, mint a rep�l� fajok�, ez�rt er�sebbek �s kev�sb� t�r�kenyek. Szokatlanul er�s l�baival gyorsan fut, �s sikeresen kaparja vagy �ssa ki a f�ldb�l a t�pl�l�k�t.

A vide�n l�tszik hogy nem olyan mint a t�bbi mad�r, sokkal er�sebb a teste. A cs�rei tal�n a kolibri cs� alak� cs�r�re eml�keztetnek, persze nagyobban.

Kev�s �j-z�landi l�tott kivit az �llatkerten k�v�l, mert a mad�r erd�s-cserj�s vid�ken �l, �s csak s�t�ted�s ut�n mer�szkedik el�. Ismeretes azonban, hogy a kivik p�rban �lnek, �s az eg�sz mad�rvil�gban a kivi toj�ja rakja a testm�ret�hez k�pest legnagyobb toj�st. Testt�mege kb. 2 kg, a toj�s� pedig hozz�vet�leg 450 gramm, vagyis az �llat testt�meg�nek csaknem az 1/4-e. A toj� 1-2 toj�st rak le, a h�m pedig a n�st�ny seg�ts�ge n�lk�l 10-12 h�tig kotlik rajtuk. Val�sz�n�leg az�rt �, mert a toj�nak olyan sok energi�j�ba ker�l a toj�srak�s, hogy ha megpr�b�lna kotlani, �hen pusztulna. T�pl�l�kot kell teh�t szereznie, hogy er�nl�t�t visszanyerje.Sajnos a m�sik k�t kivifaj, a foltos �s a nagy kivi egyedsz�ma rendk�v�l megfogyatkozott, ezek a madarak t�voli ter�letekre �s szigetekre szorultak vissza, ahol m�g nincsenek eml�s�k.

Gyakran Mauritius szigeti dod�, mauritiusi dod�, remetegalamb, dod�galamb vagy ritk�bban dronte-mad�r) (Raphus cucullatus) a madarak  oszt�ly�ba a galambalak�ak (Columbiformes) rendj�be �s a dod�f�l�k (Raphidae) csal�dj�ba tartoz� r�pk�ptelen kihalt faj. A dod�galamb az ember �ltal kipuszt�tott �llatfajok jelk�p�v� v�lt, ami miatt sz�gyelheti mag�t az emberi faj...

Az Indiai-�ce�n ter�let�n l�v� Mauritius sziget�n �lt.
A dod�k �letm�dj�r�l viszonylag keveset tudunk, mivel csontmaradv�nyok �s hiteles feljegyz�sek alig maradtak fenn r�luk. Annyi biztos, hogy Mauritius sziget�nek �serdeiben talajlak� �letm�dot folytattak, ahol k�l�nf�le n�v�nyi term�sekkel, illetve kisebb gerinctelen �llatokkal t�pl�lkoztak. Egy, ritk�n k�t toj�st k�lt�ttek ki a f�ld�n elk�sz�tett f�szkeikben. A toj�k tal�n k�t�vente k�lt�ttek. A mai galambok �letm�dj�b�l egyesek arra k�vetkeztetnek, hogy a h�mek territ�riumokat tartottak fenn. 
A dod� nem rokona m�s r�pk�ptelen madaraknak, mint p�ld�ul az afrikai struccf�l�knek, a d�l-amerikai nanduf�l�knek, az ausztr�liai emuf�l�knek, az �j-guineai kazu�rf�l�knek, az �j-z�landi kivif�l�knek, valamint a m�r kihalt moa- (�j-Z�land) �s elef�ntmad�r-f�l�knek (Madagaszk�r).  

Ha eddig nem olvast�l, ezt olvasd el, �s tudd meg milyen az ember.

Felfedez�se,kihal�sa
Mauritius sziget�t feltehet�en m�r a 10. sz�zadi arab �s mal�j haj�sok is ismert�k, �s 1505-ben portug�l haj�sok is kik�t�ttek a szigeten. �m mindezek m�g nem voltak nagy hat�ssal a sziget faun�j�ra. A nagy v�ltoz�sok akkor kezd�dtek, amikor holland telepesek k�lt�ztek az addig lakatlan szigetre 1638-ban, mivel azt t�maszpontk�nt haszn�lt�k a T�vol-Keletre vezet� kereskedelmi haj�z�sban: ett�l sz�m�tva a dod�k kevesebb mint sz�z �ven bel�l, 1690-re kipusztultak.

Annak ellen�re, hogy h�suk zs�ros �s r�g�s, szinte �lvezhetetlen volt, a szigeteket felkeres� utaz�k n�ha vad�sztak r�juk. Az emberrel szemben bizalmas madarak nem futottak el a partra sz�ll� haj�sok el�l. Sz�rv�nyos h�rad�sok szerint a f�szerkereskedõ haj�k matr�zai sokszor furk�sbottal �ld�st�k le �ket, hogy �lelemhez jussanak.

Kihal�sukat a f�l�nks�g teljes hi�nya �s legf�k�ppen a telepesek �ltal behurcolt �s k�s�bb elvadult h�zi�llatok (p�ld�ul diszn�k, kuty�k, mak�k�k) �s patk�nyok okozt�k, amelyek felfalt�k a f�ld�n f�szkel� madarak toj�sait. Hozz�j�rulhatott kihal�sukhoz �l�hely�k, az �serd�k t�nkret�tele: a f�kat kiv�gt�k, �s az erd�k ter�let�n �ltetv�nyes gazd�lkod�sba kezdtek. A k�l�n�s form�j� �llat felkeltette a korabeli eur�paiak �rdekl�d�s�t, ez�rt sok p�ld�nyt Nyugat-Eur�p�ba sz�ll�tottak, ahol f�leg v�s�ri l�tv�nyoss�gk�nt mutogatt�k �ket, ill. m�zeumokba ker�ltek.